Mely férgek mozognak a hátsó részén, földigiliszták

A gyűrűs és laposférgek a legfontosabb dolog.

Szívférgesség - csak egyszerűen

A férgek típusai: leírás, szerkezet, szerepük a természetben. Testének elülső végén két szem látható különbséget tesz a fény és a sötétség között ; a garat a ventrális oldalon található.

Hullajelenségek

A planaria ragadozók. A csigák összehangolt munkájának köszönhetően költöznek. Az édesvízi planáris test hossza cm.

• Hullajelenségek – Wikipédia
• A kerekes féreg elülső vége
• Humán körgyűrű fertőzés útvonalai
• IV. OSZTÁLY: ZSINÓRFÉRGEK (NEMERTINI) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
• Brehm: Az állatok világa / MÁSODIK REND: Soksörtéjűek (Polychaeta)
• Brehm: Az állatok világa / IV. OSZTÁLY: ZSINÓRFÉRGEK (NEMERTINI)
• Primary Menu Search for: Tünetek: fájdalom a has alsó részén, az ágyék, a görcsök, a duzzanat, a váltakozó.

A tengeri csillárférgek leggazdagabb és legváltozatosabb világa. Nagy, széles levél alakú testük a legváltozatosabb színű. A nagy talajban lévő planárisok bipálok a trópusi erdők nedves alomában élnek, amelyek testhossza eléri a 60 cm hosszúságot. Mely férgek mozognak a hátsó részén felépítés és életfunkciók. A laposférgek testét hosszúkás, csillogott sejtek borítják. Az izomrostok három rétege gyűrűs, átlós és hosszanti mélyebb.

Összehúzódásuk és pihenésük révén a féreg meghosszabbodik vagy lerövidül, felemeli a test egyik vagy másik részét, ellapul. Az izmok alatt kicsi sejtek tömege - a fő szövet, és benne - a belső szervek. Az emésztőrendszer egy szájból áll, melyben izomzat van és három elágazó bél, amelynek falát egyhagymás izzósejtek képezik, amelyek elfoghatják az élelmiszer részecskéit és emészthetik azokat.

A fal mirigysejtjei emésztõ mely férgek mozognak a hátsó részén választanak ki a bélüregbe.

A kapott tápanyagok behatolnak a test összes sejtébe, és az emésztetlen élelmezési hulladékot a szájon keresztül távolítják el. A voroses szinu gyurusfereg férgek a test teljes felületén keresztül a vízben oldott oxigént lélegeznek.

Az élet folyamán képződött, a test számára felesleges anyagok a tubulusok belépésével ürülnek ki, amelyek a nagy csillagsejtekkel kezdődnek, amelyekben csípőcsomó található folyadékáramot hoznak létre a tubulusokban.

A kicsi tubulusokat egy vagy két nagy tubulusba gyűjtjük, ürítő pórusokkal. A ciliáris férgek idegrendszerét az idegsejtek csoportjai alkotják - párosított fejcsomók, idegtörzsek és az azokból nyúló idegágak. A legtöbb ciliáris férgeknek vannak szemük egy-től több tízigtapintható sejtek vannak a bőrben, és néhányukban a test első végén kicsi páros csápok vannak.

Csilláris férgek szaporodása. A laposférgek általában hermaphroditák.

Osztály flukes

Az édesvízi ciliaris férgeket, például a planáriát, a megtermékenyített petesejteket koponyákba helyezik, amelyek megszilárdulnak a nyálkahártyából. A kifejlett kis férgek letépik a kokonák falait és kimennek oda.

A tengeri ciliáris férgekben úszó lárvák válnak ki mely férgek mozognak a hátsó részén megtermékenyített petesejtekből, amelyek ezután felnőttek tulajdonságait élvezik. Emésztőrendszere eltűnt: felszívják a tápanyagokat a gazda belekből a test teljes felületén keresztül.

A szalagféreg legnagyobb fejlődése a reproduktív rendszer. Szinte mindegyik hermaphrodit.

Utolsó szegmense olyan, mintha tojás töltött volna fejlődő embriókkal. Az ízületeket elválasztják a féreg testétől és a gazda székletével vagy önmagukban az izmok összehúzódása miatt kimennek. Egy beteg ember legfeljebb 28 szegmenst választhat ki, amelyek legfeljebb 5 millió tojást tartalmaznak.

A fűvel együtt a tojások belépnek a közbenső gazdaszervezet - tehén szarvasmarha-féregsertés sertésfenyő gyomrába.

A gyomorban hat-kampós lárvák válnak ki a tojásokból, amelyek behatolnak a belek erekébe, majd az izmokba. Itt a lárvák finnekké alakulnak, amelyek borsó méretű buboréknak tűnnek. Ha valaki nem elég sült vagy főtt finom húst eszik, akkor a féreg fő tulajdonosává válik. Az emberi gyomorban a fej elfordul a finneknél, és maga a buborék emészthető fel. Egy kis féreg belép a bélbe, tapad a falához, és a nyaka kezd ízületeket képezni.

IV. OSZTÁLY: ZSINÓRFÉRGEK (NEMERTINI)

A széles szalag kialakulása két közbenső gazdaszervezet rákfélék ciklopjai és halai megváltozásával jár. A fő tulajdonos az ember.

A szalagféregtől és a lencsétől eltérően, a szegmensek a testétől nem választják szét. Az echinococcus fő tulajdonosai egy kutya, farkas, róka, macska; közbenső - juh, tehén, kecske, szarvas, sertés talán egy ember.

Típus Flatworms

A közbenső gazdasejtek májjában, tüdőiben, izmaiban és csontjaiban nagy buborékok egyfajta finnek alakulnak ki, amelyek mindegyikében lánya és unokája buborékok fejjel együtt. A fő gazdaszervezetek akkor fertőződnek meg, amikor echinococcus vezikulumokkal húst esznek, míg a közbenső gazdák akkor fertőződnek meg, ha beteg kutyák, farkasok és az echinococcus többi fő tulajdonosának székletével szennyezett táplálékot fogyasztanak.

A bőr felületén sűrű nem celluláris kutikula képződik. Ezek a férgek a testüregekben jelentek meg, amelyek a testfal és a belső szervek a test elsődleges üregei közötti fő szövetek sejtjeinek megsemmisítéséből származnak.

A kerekférgek izmai hosszanti rostok rétegéből állnak. Ezért csak meghajolhatnak.

A kerek férgek bélje, amely csőszerűnek tűnik, egy szájnyílásgal kezdődik, és egy anális anális véget ér. A növényevő fonálférgek a hagyma, fokhagyma, bab és néhány más kerti növény mely férgek mozognak a hátsó részén gyökerein, a burgonya föld alatti hajtásaiban szárú burgonya-fonálférgekaz eper különféle szerveiben eper-fonálférgek élnek.

Gelei József. A magyar olvasóközönséget ezek a csodálatos alakú és túlnyomórészt a tenger vizében élő férgek a múltban nem igen érdekelhették, mivel az európai édesvizekben található kevés fajból hazánk területéről egyetlen sem volt ismeretes. Gelei azonban ban hazánkban három helyen mutatta ki ezt a rejtett életmódot élő állatot. Az első lelőhely a Balaton északi partja, a régi Révfülöp-i hidrobiológiai állomás volt, itt talált Gelei nagyobb számban állatokat a vízpart sekély vizétől lepett kövei alatt, másrészt pedig nemsokára Szegeden, a Tisza folyó medréből kövekről, illetőleg fürdőcölöpökről behozott kaparékban kapott, részben kifejlett, részben pedig igen nagyszámú fiatal példányt. Nemsokára a Szeged környéki vizekből is, így a Szeged szomszédságában lévő Maty-ér rendszeresen beszáradó mocsárvízében is ismeretessé váltak a magyarhoni zsinórférgek.

Szinte átlátszó testük hossza körülbelül 1,5 mm. A nematódák a növények szöveteit egy áttört orális készülékkel átszúrják, és olyan anyagokat fecskendeznek be azokba, amelyek feloldják a növényi sejtek tartalmát.

Felszívják az oldott anyagokat a nyelőcső kibővített részének segítségével, amelynek izomfalai pumpumként viselkednek.

Az ételt a bélben emésztjük. Számos fonálféreg él a talajban, különféle növényi törmelékeken táplálkozik, és nagy jelentőséggel bír a talajképződésben. A kerekférgek a gazdaszervezet vékonybélében élnek.

Tőzegcserzés[ szerkesztés ] A tőzegmocsarak magas savtartalmú vize, az alacsony hőmérséklet és az oxigénhiány alakítja ki. A bőr megfeketedik, de egyben megmarad, a csontokból viszont a savas közeg kioldja a kalcium-foszfátot, így a csontok gumiszerűen hajlékonnyá válnak. Észak-Európában számos tőzegcserzett holttest maradt meg évezredeken át, pl.

A nőstény test hossza legfeljebb 40 cm a hímek kisebbek. A kerekférgek táplálkoznak félig emésztett ételeken. A nőstények tojásai napi körülbelül az emberi ürülékkel ürülnek. A külső környezetben motilis lárvák alakulnak ki a tojásokban.

Kerekférges tojásokkal való fertőzés akkor fordul elő, ha rosszul mosott zöldségeket, legyek által látogatott ételeket esznek. A gazdaszervezetben a lárvák kilépnek a petesejtekből, behatolnak az erekbe és belépnek a májba, a szívbe és a tüdőbe. A tüdőből nőtt lárva a szájba, majd a belekbe jut, ahol felnőtté válnak. A kerekférgek táplálkoznak a gazdaszervezet élelmezésével, megmérgezik azt a szekrécióval, fekélyeket okoznak a bél falán, és nagy mennyiségben bél elzáródással és a fal megrepedésével.

Férgek, a has alsó része

A felnőtt trichinella a nőstények testhossza körülbelül 4 mm a vékonybél lumenében él, és az általuk született mikroszkopikus lárvák az izmokba behatolnak, ahol növekednek, spirálba csavarnak, és körülöttük kapszulát képezve nyugalmi állapotba kerülnek.

Az emberi fertőzés forrása az állatok, különösen a sertések húsai, amelyek apró emlősök, például patkányok etetésével kapják meg a trichinellát.

Fő jellemvonásuk, hogy minden szelvényükön egy pár oldalt kiálló lábcsonk: parapodium képződik; ezeken helyezkednek el a mesteri alkotású sörték, rendszerint több kötegben. A soksörtéjűek, igen kevés kivétellel, rendszerint vált ivarúak.

Hosszú testük van, keresztirányú szűkítésekkel gyűrűs szegmensekre szegmensekre osztva.