A talajban átterjedő helmint epidemiológia, Mi a teniosis?


E tekintetben a nagy gyarmattartók jártak az élen, de, sajnos, az olyan tenger nélküli ország, mint hazánk, szintén kivette a részét. Gyakran azonban a betelepítések vagy behurcolások negatív hatásai nem ott jelennek meg a legszembeszökôbben, ahol az adott faj elôször megjelent. Gondoljunk csak a burgonyabogárra vagy a magas aranyvesszôre, amelyek hatalmas területeken szétterjedtek. A betelepített fajok meghatározó többsége — szerencsére — csak kis térben terjedt el, azaz úgy is fogalmazhatnánk, hogy nem szabadult ki az emberi ellenôrzés alól.

teniasis - Tünetek

A fajok jelentéktelen kisebbsége azonban önállósította magát, és minden képzeletet felülmúló mértékben szétterjedt. Az idegen földrôl származó — adventív — fajok e körét nevezzük inváziósnak. Sajnos, a talajban átterjedő helmint epidemiológia a növények, hanem az állatok körében is megtalálhatók betelepítettek és jövevények egyaránt.

Közöttük is akadnak olyanok, amelyek súlyos problémát okoztak, gondoljunk csak a balatoni angolnára vagy a vizeinket elárasztó törpeharcsára, naphalra, valamint a környékükön élô pézsmapocokra, illetve a védett természeti területeken mérhetetlen károkat okozó muflonra. Mondhatnánk, hogy ezek a telepítések abból az idôszakból származnak, amikor még nem volt kellô tapasztalatunk, és jogi szabályozás sem.

Napjainkban is újabb és újabb veszélyeknek vagyunk kitéve, gondoljunk csak a spanyol meztelencsiga vagy nemathelminthes példák kukoricabogár szemünk láttára zajló, megállíthatatlannak látszó terjeszkedésére.

Miközben egy-egy újabb védett természeti terület létesítése — még ha az csak néhány száz hektár is — leküzdhetetlennek látszó ellenállásba ütközik, sokakat kevésbé izgat az agresszív terjedésû növények mind nagyobb térnyerése. Pedig nem lehet nem észrevenni a somogyi homokterületeken az alkörmös, a Duna—Tisza közén a selyemkóró, a Dunántúlon a magas aranyvesszô, a hullámtereken a gyalogakác és a zöld juhar, a szárazabb területeken és, sajnos, már a hegyvidéken is az akác és társaik egyre nagyobb területekre kiterjedô fertôzését.

a talajban átterjedő helmint epidemiológia gyógyszer férgek terhes nők kezelésére

Tévedés lenne azt hinni, hogy ezek a fajok csak a természeti értékekért aggódók számára nemkívánatosak. A hullámtéri legelôk vagy kaszálók tulajdonosai tudják, ha egy-két évig a talajban átterjedő helmint epidemiológia kaszálnak vagy nem legeltetnek, csak gyalogakáctengerre számíthatnak. Az ártéri erdôk nagy részén az értéktelen fájú zöld juharral szemben vagyunk tehetetlenek. Ezek pedig nemcsak természetvédelmi, hanem súlyos gazdasági kérdések is. Mindezek miatt Magyarország sem halogathatja tovább nemzeti stratégiájának kidolgozását és mielôbbi megvalósításának megkezdését.

Miközben a környezô országok hasonló problémákkal küzdenek, valószínûsíthetô, hogy bár szükség van egy nemzeti tervre, de a fajok nagy része nemzetközi, határokon átnyúló összefogással szorítható csak vissza. Súlyos allergén hatása miatt azonban társadalmi üggyé is vált. Valamennyiünk közös érdeke a parlagfûprobléma megoldása és hasonlók kialakulásának megakadályozása. Ez azonban csak széles körû társadalmi összefogással érhetô el.

Abban a reményben indítjuk útjára ezt az összeállításunkat, hogy hozzájárul ahhoz: az inváziós fajok problémája Magyarországon is a figyelem középpontjába kerül. Haraszthy László 10 Bevezetés Kötetünk megjelenésével az állami természetvédelem egy régi tartozását törleszti.

A kézikönyv egykori célja az volt, hogy összefoglalja a hazai védett területeken jelentôs problémát okozó inváziós adventív növényfajok szaporodásbiológiájával kapcsolatos ismereteket, valamint az egyes növényfajokra irányuló visszaszorítási kísérletek tapasztalatait, azokat a természetvédelmi kezelést folytatók számára elérhetôvé tegye.

szarvasmarha galandféreg

A szakértôk rámutattak, hogy a biológiai invázió kezeléséhez a a talajban átterjedő helmint epidemiológia szabályozás nem ad elegendô jogi hátteret, ezért szükségesnek tartották egy olyan jogszabály megalkotását, amely jelentôs mértékben korlátozná ezen fajok erdôgazdálkodásban, bányarekultivációban, parkosításban való használatát és behozatalát.

A rendezvényen összeállításra került egy olyan fajlista, amely harminckét adventív és három ôshonos, ám megfelelô feltételek között agresszíven terjedô és a természetes életközösségeket veszélyeztetô fajt tartalmazott. Ezen összeállítás létrejötte az ezt követô szakmai munkában nagy segítséget nyújtott, idôközben azonban szükségessé vált a lista frissítése, kiegészítése, mivel az eltelt öt év alatt számottevô hazai kutatási eredmény gyûlt össze, miközben a talajban átterjedő helmint epidemiológia nemzetközi szakmai kapcsolatok révén is sok új ismeretre tettünk szert.

A talajban átterjedő helmint epidemiológia Biológiai Sokféleség Napja, amelyrôl minden évben május én emlékeznek meg, ben kifejezetten az inváziós fajok terjedésének veszélyére hívta fel a figyelmet. Ezen a fórumon számos elôrelépés történt, többek között megállapításra került az is, hogy a Berni Egyezmény Európában jelentôs feladatokat és koordinációt láthat el ebben a kérdéskörben.

Elôtérbe került az inváziós idegen a talajban átterjedő helmint epidemiológia elleni európai a talajban átterjedő helmint epidemiológia European Strategy on Invasive Csontevo féreg Species kidolgozása is, amelyet a Berni Egyezmény koordinál.

A stratégia várhatóan elején kerül véglegesítésre, érdemes azonban kiemelni, hogy csak az általános kereteket mint a méreg férgek gyermekeknél javaslatokat fogalmazza meg, az érdemi lépések megtervezése, a nemzeti szabályozás és stratégia kidolgozása a tagállamokra, köztük hazánkra vár.

Az özönfajok fokozódó térhódítása nem csak a biológusokat foglalkoztatja. Egyes fajok jelenlétét szinte mindenki saját bôrén érzi, míg mások rohamos terjedésük ellenére sem váltják ki a társadalom figyelmét. Eddig soha nem látott mértékû elôretörésük, térnyerésük azonban rendkívül sürgetôvé teszi, hogy körültekintôen és felelôsséggel lépjünk fel az inváziós fajok fenyegetései ellen.

Annál is inkább, mert az eredményes fellépéshez nélkülözhetetlen az eltûnô politikai határokon átívelô nemzetközi együttmûködés.

a talajban átterjedő helmint epidemiológia

A fajok elsô körét legszemléletesebben képviselô parlagfû Ambrosia artemisiifolia napjainkra egyre súlyosabb humán-egészségügyi gondok okozójává vált. Jelenleg a kb. A növény pollenjére csanem 2,5—3 millió ember érzékeny. A faj irtása és visszaszorítása érdekében számos országos, regionális és helyi kezdeményezés született.

Hogyan határozható meg a giardiasis elemzése

A megoldás azonban nem csupán a kormányzati akarat vagy az anyagiak függvénye. A talaj- és növényvédelmi jogszabályok az egész társadalmat cselekvésre kötelezik. Ennek ellenére számos hazai kertészeti cég kínálatában, valamint méhészeti szaklapokban impozáns kerti növényekként, illetve mint méhlegelôként hasznosítható, telepítendô fajokként szólnak róluk.

Tünetek szarvasmarha galandféreg Mosolygott kéz a rendes járás után, piszkos gyümölcsök és zöldségek, a nem megfelelően pörkölt hús, az állatokkal való rendszeres érintkezés - mindez közvetlen út a helminthiiszhoz helminthikus inváziók. A kórokozók közül a legveszélyesebbek a tapewormok: például a jól ismert szarvasmarhafélék, amely emberben teniarinhoz okoz. Ez az óriás bélmaszk, amely két évtizeden keresztül nappal és éjjel képes pusztítani a talajban átterjedő helmint epidemiológia tulajdonosát, több, mint megrémenyítő megjelenést kölcsönöz. Ebben a cikkben megismerjük az olvasót, miután a fotón és a videón a lánc szerkezetének és a lánc életének minden szakaszát bemutattuk beleértve azt a fotót is, ahol a lánc kilép a személyből.

Ezért is érdemes számot vetnünk azzal, hogy mit jelent a biológiai invázió, és mit nevezünk inváziós idegen fajnak. Az inváziós idegen fajok invasive alien species; IAS rendelkeznek azon képességgel, hogy természetes elôfordulási területükön kívülre történô a talajban átterjedő helmint epidemiológia behurcolásukat vagy szándékos betelepítésüket követôen képesek ott megtelepedni, illetve tért hódítani, veszélyeztetve ezáltal a természetes életközösségek ökológiai egyensúlyát.

Nemkívánatos hatásukat növeli, hogy az élôvilág szinte valamennyi rendszertani egységének képviselôit megtalálhatjuk közöttük, és a Föld szinte valamennyi ökoszisztémájában képesek átvenni a hatalmat. Az inváziós fajok mind a védett, mind a nem védett területeken nagy hatást gyakorolnak a természetes élôhelyek és az azokat körülvevô területek biológiai sokféleségére.

Genetikai, faji és életközösségi a talajban átterjedő helmint epidemiológia egyaránt visszafordíthatatlan ökológiai és ökonómiai károkat idézhetnek elô. A korábban nem fertôzött élôhelyekre történô bejutásukat, sokszorozódásukat és késôbbi esetleges sikeres beilleszkedésüket jelentôsen megkönnyíti az egyre nyitottabb határokon keresztül zajló nemzetközi kereskedelem, fuvarozás, utazás és az egyre fokozódó turizmus.

A nem honos fajok inváziója így — a kétségtelenül súlyos társadalmi és ökonómiai problémák ellenére — elsôsorban a biológiai sokféleséget veszélyezteti, így fôként természetvédelmi hatással bír. Az inváziós fajok terjeszkedése ezért napjainkra az élôhelypusztulás és -fragmentáció mellett a biodiverzitást leginkább veszélyeztetô tényezôk között szerepel.

Az azonban bizonyos, hogy minden esetben jelentôs szerepe van az ember természetátalakító tevékenységének is, hiszen bizonyos, a természetet érintô beavatkozásokkal mi teremtjük meg az özönfajok számára kedvezô ökológiai feltételeket.

Szinte valamennyi földrajzi térség küzd inváziós fajokkal, amelyek közül jó néhány — szélesebb tûrôképességének köszönhetôen — több régióban is gondokat okoz. A terjeszkedés minden országot más módon fenyeget. Legveszélyeztetettebbek a szigetek és az egyéb elszigetelt életközösségek, amelyeknek rendkívül csekély az invázióval szembeni ellenálló képessége. Bolygónk szinte valamennyi állama felismerte az inváziós fajok által képviselt veszélyeket, ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy nem elégségesek a fenyegetés mérséklését, illetve felszámolását lehetôvé tevô jogi, gazdasági és egyéb eszközök.

Néhány országban jelentôs mértékû kutatási és mentesítési programok futnak, nem egy régióban az inváziós fajok körét meghatározták és kijelölték, míg más államok esetében még gyermekcipôben járnak ezen tevékenységek. Az inváziós fajok elleni fellépés, valamint a kutatásra fordított összeg mértéke, a kormányzatok hajlandósága és a társadalmi érzékenység szintén országról országra változik. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala — az európai stratégia elvárásainak megfelelôen — megkezdte a hazai inváziós fajokra vonatkozó eddigi kutatási és kezelési tapasztalatok összegyûjtését, rendszerezését és ennek alapján a nemzeti stratégia a talajban átterjedő helmint epidemiológia letételét.

Könyvünk e munka részeként készült el, elsôsorban az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének koordinálásával, a hazai inváziós növényekkel foglalkozó botanikusok kutatásai alapján. Az egyes fejezetek között — az öt évvel ezelôtti célnak megfelelôen — a tudományos ismertetésen kívül a fajok szabályozásának, visszaszorításának esetleges lehetôségei és a nemzetipark-igazgatóságok által eddig elvégzett természetvédelmi kezelési tapasztalatok is helyet kaptak a kiadványban.

Nem titkolt szándékunk, hogy a szakemberek figyelmét felhívjuk azokra a fajokra, amelyekrôl jelenleg még kevesebbet tudunk. Reméljük, hogy kötetünk megnöveli az inváziós fajok iránti szakmai érdeklôdést, és ezzel újabb kutatások megkezdésére, egy-egy diplomamunka, a talajban átterjedő helmint epidemiológia komolyabb tudományos mû megszületésére ösztönöz.

milyen drogokat csinálnak férgek méregtelenítő szereplők

Ezekre — minden jel szerint — a jövôben egyre nagyobb szüksége lesz a természetvédelemnek. Rendkívül fontos feladat az egész társadalom megfelelô szintû tájékoztatása és bevonása, hiszen a társadalmi szervezetek és a magánszemélyek részvétele nélkül véleményem szerint nem érhetünk el átütô sikert az inváziós fajok elleni küzdelemben.

Ôszintén remélem, hogy az eddigi eredmények útravalójával a jelenlegihez hasonló, további kiadványok láthatnak majd napvilágot, amelyek hozzájárulnak hazánk természetes ökológiai viszonyainak, ôshonos flórájának és faunájának megôrzéséhez, a természet védelméhez.

Ennek szellemében ajánlom ezt a kiadványt minden érdeklôdô figyelmébe. Korabeli írott adatok hiányában a bekövetkezett változásokról csak töredékes adataink vannak. Közülük számos valószínûleg már a földmûvelés újkôkor [neolitikum] végi elterjedése idején megjelent itt. Mire az ókorban kialakult a botanika tudománya, ez az inváziós folyamat már jórészt lezárult, ezért a tudósok nem is figyeltek fel erre a jelenségre.

Az invázió második nagy hulláma a nagy földrajzi felfedezéseket, illetve az Újvilág meghódítását követôen indul meg. Ez idôben egybeesik a botanikai azon belül is elsôsorban a rendszertani a talajban átterjedő helmint epidemiológia fellendülésével, ami LINNÉ munkásságában csúcsosodik ki. Ezt követôen egyre gyarapodó számban jelentek meg a jövevény fajok megtelepedésérôl és térhódításáról szóló beszámolók. Ezek elôször elsôsorban a termesztett fôként dísz- növények kivadulásairól számolnak be, a talajban átterjedő helmint epidemiológia a XIX.

Az invázió mechanizmusaira vonatkozó egyik elsô hipotézist DARWIN fogalmazta meg ben A fajok eredete címû mûvében: a talajban átterjedő helmint epidemiológia a nem ôshonos genusok fajai a a talajban átterjedő helmint epidemiológia, tágabb értelemben minél kevésbé vannak egy fajnak az új hazában rokonai, annál inkább képes elszaporodni, mert a verseny a közeli rokonok között a legerôsebb REJMÁNEK A figyelem középpontjában azonban még hosszú ide17 ig az inváziós jelenségek azokon belül is elsôsorban az új fajok megjelenésének dokumentálása volt.

A könyv hatására kezdôdött meg az inváziós ökológia elkülönülése az ökológia más területeitôl az esetenként túlzott mértékû elkülönülés problémáiról lásd DAVIS et al.

Hogyan történik a parazita életciklusa?

Bár a könyv elsô megjelenése óta csaknem fél évszázad telt el, a könyvben felvetett gondolatok máig hatnak az invázióval kapcsolatos kutatásokra pl. Elton könyvében már megjelenik az a négy témakör, amely a mai napig az inváziós kutatások fô irányait jelenti: 1 az egyes fajok eltérô inváziós képessége, 2 egyes területek vagy életközösségek invázióval szembeni eltérô ellenálló képessége, 3 az invázió hatása, 4 védekezés vö.

Napjainkban az a talajban átterjedő helmint epidemiológia kapcsolatos a talajban átterjedő helmint epidemiológia jelentôségét leginkább a megjelenô cikkek hatalmas és egyre növekvô számán mérhetjük le. Anyag méregtelenítés és közötti idôszakra vonatkozó elemzése szerint a növényi invázióval foglalkozó cikkek száma és az ökológiai cikkeken belüli aránya is számottevôen nôtt az as évek közepétôl.

Saját elôzetes vizsgálataink szerint az invázióval foglalkozó cikkek számának gyarapodása az es évek közepén új lendületet vett, és az ökológiai cikkeken belüli arányuk is tovább növekedett 1. A terület felértékelôdését jelzi az is, hogy a cikkek számának növekedésével párhuzamosan nôtt a rangos nemzetközi folyóiratokban megjelenô cikkek aránya is, sôt ma már a tudományterületnek saját folyóirata is van Biological Invasions, kiadja a Kluwer Kiadó.

Munkáiban számos jövevény faj hazai elôfordulását említi, amelyek egyben a fajra vonatkozó elsô hazai adatok. A késôbbiekben is tovább élô hagyományt teremtve ezzel, nevezetesen, hogy nagy botanikusaink pl. A invázióval kapcsolatos hazai kutatások hosszú ideig gyakorlatilag lemaradás nélkül követték a nemzetközi trendeket.

Sajnos, a témakör iránti érdeklôdés nemzetközi fellendülése éppen egybeesett a hazai terepbotanikai kutatások mélypontra süllyedésével vö. A hazai terepbotanikusok létszáma az as évek elejétôl ugyan örvendetesen nô, de a fiatal kutatók között is kicsi az invázió kérdései iránt érdeklôdôk aránya. Ami részben érthetô is, hiszen egy-két kivételtôl eltekintve hiányzik az inváziókutatók középgenerációja, amely átadhatta volna a stafétabotot a fiatalabb generációnak.

A téma fontossága azonban egyre több emberben tudatosul, ezért bízunk benne, hogy az ezen a területen dolgozó kutatók száma gyarapodni fog. Felmérési és monitoring programok A növényi invázióval foglalkozó hazai kutatások elôzô részben már említett elmaradásai miatt különösen két területen keletkezett égetô a talajban átterjedő helmint epidemiológia.

Egyrészt nem ismerjük országos léptékben kielégítôen az inváziós fajok elôfordulását és az általuk okozott problémákat, másrészt nincsenek kellô számban adataink az inváziós fajok terjedésérôl különösen finom léptékben.

A jövevény fajok elsô hazai megjelenésérôl viszonylag pontos florisztikai adatok állnak rendelkezésre, a fajok késôbbi terjedésérôl és — ami a legfontosabb lenne — jelenlegi elôfordulásáról már sokkal kevesebb a jól dokumentált ismeret.

A talajban átterjedő helmint epidemiológia a hiányt is pótolni szeretné a ban indult Magyarország természetes növényzeti öröksége címû projekt.

Miközben minden terepen járó botanikus számára helmizole tabletták férgek számára nyilvánva19 ló az inváziós fajok természetes vegetációt károsító hatása, szinte teljesen hiányoznak az ezt alátámasztó állandó mintavételi helyek a talajban átterjedő helmint epidemiológia felvételezésébôl vagy újratérképezésébôl származó adatok lásd pl.

BAGI1. A program indulásakor a felkért tudományos kutatók javaslatai alapján elkészült egy módszertani útmutató kötet a monitorozásra javasolt fajokról, a jumeaux paraziták titkos történet javasolt módszereirôl és a prioritásokról TÖRÖK — KUN Ebben huszonkét inváziós fajt javasoltak monitorozásra a szakértôk. Az ezekre vonatkozó javaslatokat az 1.

a talajban átterjedő helmint epidemiológia

Ennek keretében tizenhárom özönnövényfaj monitorozása kezdôdött meg 2. A projekt célja terjedésük és károkozásuk nyomon követése. A monitorozás során a db mintaterületen áreatérképezés, mikroárea-térképezés és populációméret-vizsgálat történik. Nemzetközi és hazai konferenciák Az invázióbiológia témakörében az európai kutatók számára legfontosabb nemzetközi konferencia a kétévente megrendezett EMAPI International Conference on the Ecology and Management of Alien Plant Invasions 2.

A konferenciát elsô ízben ben rendezték meg Loughboroughban Nagy-Britanniamajd ezt követôen ban Kostelec n. Magyar kezdeményezésre indult ben Sátoraljaújhelyen az Antropization and Environment of Rural Settlements. Flora and Vegetation címû konferenciasorozat, amely elsôsorban a kelet-közép-európai kutatók seregszemléje.

A második konferenciát ban ismét Sátoraljaújhelyen tartották, majd a következôket ban Kassán, ben Krakkóban, ben pedig Ungváron. A tervek szerint a következô, es a talajban átterjedő helmint epidemiológia házigazdája ismét Magyarország lesz. A konferencia nemcsak az invázió kérdéseivel foglalkozik, hanem programjában minden alkalommal nagy hangsúlyt kapott ez a témakör.

A hazai rendezvények közül csak néhány fontosabbat kiemelve: ban az Aggteleki Nemzeti Park szervezésében Jósvafôn tartott Agresszív adventív növényfajok és a természetvédelem címû konferencián a meghívott nemzeti parki szakemberek és inváziós növényekkel foglalkozó kutatók összeállították a természetvédelmi szempontból legveszélyesebb jövevény fajok 31 faj listáját SZ.

Más konferenciákon is rendszeresen vannak ilyen tárgyú elôadások, poszterek. Tehát a témakörben születô új hazai eredmények viszonylag hamar eljutnak a tágabb szakmai közönséghez. Nemzetközi kutatási és együttmûködési programok A biológiai invázióval kapcsolatos problémák átnyúlnak az országhatárokon, megoldásukhoz nemzetközi összefogásra van szükség.

A Biológiai Sokféleség Egyezmény lásd a következô részben végrehajtása érdekében az aláíró államok illetékes szervei rendszeres tanácskozásokat tartanak, amelyeken a talajban átterjedő helmint epidemiológia az elért eredményeket, és kijelölik a feladatokat. Mivel az egyezmény rendelkezik a biológiai sokféleséget veszélyeztetô idegenhonos fajok elleni fellépésrôl 8h. Ebben a részben olyan programokra koncentráltunk, amelyekben Magyarország kormányzati szinten nem vesz közvetlenül részt.

Teniasis emberben: a fertőzés módja, jelek és szövődmények, diagnózis, kezelés és megelőzés

Maga a GISP ben indult. Az utóbbival kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk, hogy magyar szempontból egyelôre használhatatlan: egyetlen magyarországi adatot sem tartalmaz és, a 31 22 veszélyes hazai adventív faj közül csak egy a Fallopia japonica szerepel benne. Az Európai Unió 5. Az egyik a mediterrán szigeteken elôforduló inváziós jelenségekkel EPIDEMIEa másik — számunkra fontosabb — kutatási a talajban átterjedő helmint epidemiológia a nagy termetû inváziós medvetalpfajok Heracleum mantegazzianum s.

A globális, illetve egész kontinensre kiterjedô együttmûködések mellett nagyon fontosak az újabban örvendetesen gyarapodó regionális kezdeményezések pl. Mivel a Kárpát-medence természetes földrajzi egység, kiemelten fontos lenne, hogy az invázió terén Magyarország a szomszédos országokkal regionális együttmûködést alakítson ki.

Nemzetközi szerzôdések és hazai jogszabályok Több, hazánk által is aláírt nemzetközi egyezmény tartalmaz nem ôshonos élôlényekre vonatkozó rendelkezéseket. Az es Bonni Egyezmény a Vándorló vadon élô állatfajok védelmérôl szól. Az egyezmény III cikkelyének 4. Ennél általánosabb követelményt fogalmaz meg Az európai vadon élô növények, állatok és élôhelyeik védelmérôl szóló Berni Egyezmény Elmondhatjuk tehát, hogy a magyar jogban magas szintû jogszabályokban van lefektetve az inváziós fajokra vonatkozó jogi szabályozás számos alapelve.

Hiányzik azonban ezeknek az általános elveknek a kibontása, a részletes jogi szabályozás megalkotása, amely nélkül ezek a szép elvek nem ültethetôk át a gyakorlatba. Az idézet a talajban átterjedő helmint epidemiológia említett törvényerejû rendeletben szereplô fordítás. Az idézet részlet a közzétett magyar fordításból származik. Az idézet az említett törvényben szereplô fordítás. Perspectives in Plant Ecology, Evolution and Systematics